1 Corinthians 2
1 Én is amikor hozzátok mentem testvérek, nem azért mentem, hogy fölényes (fellengző) ékesszólással és bölcsességgel hirdessem nektek az Isten tanú(bizony)ságtételét,
2 mert úgy döntöttem, hogy ne tudjak köztetek más valakit, csak Jézus Krisztust, éspedig a keresztrefeszítettet (a kínkaróra vontat),
3 és én gyöngeségben és félelemmel és sok rettegéssel telve mentem hozzátok
4 és a beszédem és igehirdetésem nem a bölcsesség rábeszélő szavaiban, állott, hanem a Szellem és hatóerő megmutatásában.
5 hogy a mi hit(hűség)ünk ne emberek bölcsességében, hanem Isten hatalmán nyugodjék (hatóerejében legyen),
6 bölcsességet ugyan szólunk a tökéletesek között, de nem ennek a (világ)korszaknak (aionnak) a bölcsességét, sem nem e (világ)korszak (aion) vezetőiét, akik elpusztulnak,
7 hanem szóljuk Istennek bölcsességét titokként, az elrejtettet, amelyet előre elrendelt az Isten a (világ)korszakok (aionok) előtt a mi dicsőségünkre,
8 amelyet senki e (világ)korszak (aion) vezetői közül nem ismert, mert ha megismerték volna a dicsőség Urát, nem feszítették volna keresztfára (kínkaróra),
9 hanem amint írva van: amiket szem nem látott és fül nem hallott, és amit ember szíve föl nem fogott, azt készítette el az Isten azoknak, akik Őt szeretik (az Őt szeretőknek),
10 mert nekünk föltárta az Isten a Szellem által, mert a Szellem mindeneket kutat, az Isten mélységeit is,
11 mert ki tudja az emberek közül, mi az ember (belső) lényege, ha nem az ember Szelleme, amely benne van? így az Isten titk(os dolg)ait sem ismeri senki, csak az Isten Szelleme,
12 mi pedig nem a világrendszer (kozmosz) szellemét kaptuk, hanem az Istenből való Szellemet, hogy megtudjuk (megismerjük) azokat, amiket Isten kegyelemben ajándékozott nekünk,
13 ezeket szóljuk is, nem emberi bölcsesség tanította szavakkal, hanem a Szellem tanításaiban, szellemiekhez szellemieket kapcsolva együvé,
14 egy lelki ember nem fogja föl (fogadja el) ami Isten Szelleméé, mert bolondság számára és nem tudja (nem képes) megérteni, mivelhogy szellemileg kellene megítélnie (megvizsgálnia) mindeneket,
15 a szellemi ember azonban megítél (megvizsgál) mindent, de Őmaga senki ítélete (vizsgálata) alá nem esik,
16 mert ki ismerte meg az Úr gondolatait (értelmét) úgy, hogy oktathatná Őt? Mi pedig Krisztus gondolkozásának (gondolkozásmódjának) birtokosai vagyunk,